Régen írtam már Mironról. Pedig időközben már igazi gyerek formája lett. Igazi kései fognövesztő, 1. szülinapján még nem volt foga, azt gondoltuk hogy tán nem is akar növeszteni. De végül május közepén kibújt az első foga felül. Aztán a párja is, és utána alul egy. Azóta semmi, várjuk hogy szimmetria legyen. Sokáig remekül elvolt a négykézlábazással is, esze ágában sem volt járni. Végül 14hónapos korában körülbelül elkezdett lépegetni, és egy hét múlva már többször ment két lábon. Már nagyon vártuk ezt is, mert a bőrcipője orrát kilyukasztotta... :D És megígértem neki, hogy akkor kap majd új cipőt, ha már nem fogja szétnyúzni az orrát. :) Beszélni az állatok nyelvén tud leginkább, kitűnően nyávog, ugag és tátog halacskául. Na jó, van két szava is. Az utcán előszeretettel kiabálja a fiúknak hogy "Gyere!!" , illetve a hintát (a dalocskából fakadóan) "Tá tü" -nek nevezi. Ügyes a mozgása, felmászik a mászókára, lecsúszik a csúszdán. Kisebb-nagyobb eséseken nem reklamál, nagyon stramm gyerök lett belőle. Közben pedig elképesztően bújós tud lenni, igazi szeretgethető-ölelgethető babácska. <3