Szeretlek

Tegnap mondta nekem először...

Icamicamicc

Ezt mondogatja Ármin, ha valami huncutságot csinált, miközben mutogat a tett helysznére. Ugyanis mindig úgy szóltam rá, hogy: Cicamica mit csináltál?!

Spicc évzáró

Vasárnap volt a Spicc Stúdiós évzárónk, egyelőre csak egy nagyon halovány videónk van róla. (KAtt a címre.)

Csak úgy...

Reggel, buszra várva

Táska

Végre valahára elkészült a szürke táska.

Talán Murr..

Utolsó őszi képek, már itt a tél

Apróságok

Nabyonnagyon hosszú idő után pisilt egyet végre toalettbe Ármin. Ez tegnap volt, ma nem sikerült.
Viszont még mindig köhög, már nagyon bosszant, elmúlhatna végre.
Éés kimenőm van, egyedül utazom a városba hogy találkozzunk Zsuzsival, és este még táncolni is megyek! Egy rossz reggel után egy szuper nap! :)

Ébredés

Jajajjj, eldobá... jábuká. Jajajjj :D

Pár őszi kép

Pápá asztrálgyümölcs

Ármin mindentől elköszön újabban, ha kimegyünk a szobából, akkor is előfordul.
Múltkor már mennénk ki a bejárati ajtón, mikor visszarohan a szobába, és monja hogy: Tátá mimi...
Fogalmam sem volt mi a mimi, ezért Laci megkérte, mutassa meg mitől köszönt el. A lábastól a konyhaasztalon... :D

Aztán nagyon szereti a holdat. Egyik reggel mandarint ettünk (nagy mánia lett), és elkezdi mondogatni hogy "luna, luna" Először nem értettem, aztán végül rájöttem hogy a mandaringerezdek tényleg a holdsarlóra hasonlítanak. Kellett tegyünk belőle az oltárra is. Aztán én ma tovább szőttem a mandarin rejtélyét, és rájöttem, hogy ez egy asztrálgyümölcs: Maga az egész mandarin a nap, a gerezdje a hold, és a szára felőli végén a bütykön van egy csillag. :) Azt hiszem némileg fáradt vagyok.

A harmadik pedig az állandó simizhetnék. Mindent mindenhol simogatna. A napot, a holdat, állatokat, múltkor az utunkba eső fákat simogattuk végig. Két napja pedig a nálunk levő szerelőre mutatva mondja: "Bátsi, szimi-szimi". Majd húzott a bácsihoz, hogy megsimizzük...

Mai napunk - mert ilyen bejegyzés nem szokott lenni

Ébredés, fetrengés, felkelés, tea, öltözós, reggeli. Indulás a budakeszi piacra. Egy órába telt mire látszólag mindent megvettünk: juhsajt, tejföl, túró, sonka, kolbász, tojás, méz, propolisz, cékla, répa, paprika, csipkeszörp és véégre szilva befőzéshez. Indulunk tovább Iloékhoz. Gyerek majd` elalszik, de kitart. Örülés a játszópajtásnak, evés relax, beszlgetés. Miután elmentünk akkor vettem észre hogy már majdnem 3óra. Találkoztunk még Brigivel is, soká értünk haza. Elaltattam háromnegyed óra utáni küszködés után Ármint, aztán két perc múlva kisétált a szobából... nem voltam ideges... pucoltam épp a szilvát a lekvárhoz. Odajött, aranyosn játszott, majd szétszórta dobálta a fél zacskót. Összeszedték, majd újra dobálta. Feltettem főni, Laci próbálta altatni az ölében. Leragadtak a szemei, majd kipattantak, és elkezdett gagyarászni. Ezt kb 10szer játszották el... közbe mindig jött h mit sütök-főzök. Nem volt türelmem a szilvát 4órán át főzni, uh éppen levet eresztett, jó édes lett, aztán -már Árminnal a hátamon - ment az üvegekbe. Kimentem átvenni a nadrágom, addig elaludt a hátamon. Mindezt 10órakor. Áááá
Nemtom hogy vergődünk le a városba holnap 10-re... ha lejutunk megjutalmazom magunkat egy govindával. :D
Nagyonnagyon finom a csipkeszörp!

Állatkert

Anyajegy

Mindenki szűrésre megy....

Új tapasztalások

A héten két új tapasztalásom volt. Mindkettő érzelmekkel, érzelemkinyilvánítással és befogadással kapcsolatos.
Az első Árminnal, hétfő délelőtt. Reggel későn keltünk, futva indultunk a városba egy találkozóra. 20perc busz, pár lépésnyi szabadidő szigorú hagyd békénekkel, majd 30perc villamos-busz úrja. Útközben felvetődött a játszótér, de közben nem voltunk elég melegen öltözve, és cserepelenkát sem vittem. Vívódás, haza-játszó-haza-játszó... leszálltunk a buszról, az erdőben még mindig ugyanezzel küzdve. Majd Ármin elkezdi mondogatni hogy haza, közben megfogja a kezem és a játszótér irányába húz. Éreztem hogy nem lesz jó ez így. Mire végiggondoltam már el is kezdett sírni. De egészen más volt mint amit eddig "hisztinek" neveztem. Teljesen éreztem és átéreztem a tehetetlenségét, azt hiszem sikerült megértenem. Leguggoltam mellé, de nem kezdtem vigasztalni, csak meghallgattam. Talán a természetközelség, talán a kevés kívülálló, nem tudom minek köszönhettem ezt most. De nagyszerű és felemelő érzés volt. Ő sírt, én pedig tényleg meghallottam.
A második pedig tegnap este a támogató csoportunkban. A dolog hasonló, szintén a meghallgatásról szól. Egymás közös meghallgatásáról. Ez egy fantasztikus, mély és erős élmény. Átérezni és megérteni a másikat anélkül, hogy megpróbálnánk "vigasztalni", támogatjuk egymást. Hihetetlen. Talán végre sikerül nyitnom...
Ami ezután történt az pedig csak egy plusz. Hazafele menet felhívtam a páromat, hogy még rendben vannak-e Árminnal. (Még sose voltam el ilyen későig otthonról, fél 8-ra értem haza.) És hallottam a telefonban hogy Ármin sír, Laci hangjából pedig sértettséget véltem hallani. És ezután hazaúton végig ezen rágtam magam, hogy sír a gyerekem a párom ideges rám, és talán nem kellene eljárnom ennyi időre (két óra hossz a csoportidő). Mélyen lelkiismeret furdalásom volt mindkettőjük miatt. A fene megevett a 20perces buszút alatt, majdnem sírtam. Leszállva a buszról roham léptekben mentem a házig, és közben hallgattam, hogy hallom-e Ármin sírását. Nem hallottam. Majd belépve a lakásba láttam, hogy ott állnak kettesben a konyhaasztalnál és főznek. :) Hatalmas kő esett le a szívemről, hogy Laci sem volt haragos, egyszerűen félreértettem...

Ősz lett

Érezni jóideje a levegő illatán. A napnak még van ereje, de az árnyék már hűvös. Ma még mezítláb sétáltunk a réten, remek đolog! :) Aztán mire Ármin ismét közvetlenül léphet a Földre, két éves lesz. De ne siessünk. Remek a napsütésben melegedni, játszani, mozogni. Merthogy újra mozgok! És egy nagy terv készülődik! Úgy legyen!

Nyári pillanatok vegyesen

...

Túl a hetedik éven, fáradtan..

Szavak

Megpróbálom összegyűjteni azokat a szavakat, amiket Ármin használ.
ítá (hinta)
outó (autó)
áttá (ott)
ottá (ott van)
vau-vau (kutya és sok más élőlény:))
tá-tá (p-pá)
innyi (inni)
amma (enni, étel)
pácsi (bácsi)
pátyi (lapát, kalapács, nyeles szerszámok),
tutututúúú (kakas kukuriú és pituh vegyítéséből)
poisz (vonat oroszul)
paszibá (köszönöm oroszul)
kátyi (kép oroszul)
nem
adda (labda), vagy
paci

Elfut a nyár

Lassan vége a nyárnak, próbáljuk kihasználni. Lejöttünk a Balatonra. Lassan indult a mai nap, és sűrűnek tűnt. De Laci altatta délután Ármint, elmentek korizni, hazafele beájult a babakocsiban. Én addig sütöttem egy Fahéjas-szilvás crumble-t. Estére el is fogyasztottuk. Régen sütögettem, hiányzott már, holnap túrós rétes lesz. Este lementünk még a strandra, Ármin fürdött, még mindig imádja a vizet, ismerkedett, aztán játszótereztünk még kicsit.
Nem emlékszem hogy írtam-e a csúnya bőrallergiájáról. Már majdnem négy héttel ezelőtt jelentek meg az első pettyek, aztán terjedtek lábszár-has-alkar részeken. Még kint Bulgáriában vettünk 15-ös higítású Apis mellificat, és már második nap elkezdtek enyhülni a kiütések. Azóta még adagoljuk, és shea vajjal kenegetjük. Ebben a munkában komolyan részt vesz, bőszen kenegeti lábéra és orrába a krémet, majd elkezdi majszolni...

Bulgária

Tegnap értünk haza egy hetes bulgáriai nyaralásunkból. Anyuhoz utaztunk ki egy 5*os szállodába. Hát igazán remek volt! Egész héten semmit tettünk és ettünk. :) De tényleg abból állt a napunk, hogy reggel felkeltünk, reggeliztünk a telített svédasztalról, kimentünk a tengerpartra, fürödtünk, homokoztunk, Ármin nagyot szunyált a parton, elmentünk egyy étterembe ebédelni, aztán sétálunk, vagy újra tengereztünk. És ez történt minden nap! :) A víz kellemes volt, és az időjásár is kegyes volt hozzánk, mert csak egy napon volt szelesebb az idő. Viszont akkor hatalmas hullámok voltak a tengeren és minden felnőtt újra gyerek lett! Ez volt a legjobb élményem! Pár nap után nagyon bátran sétálgatott Ármin is a vízben, imádta! Egész nap csak pancsolt volna.
És aminek még nagyon ötültem, hogy kimondta első orosz szavait is! Köszönöm és kép. És most már szinte azonnal tanulja az új szavakat, nagyon ügyes. Egy kisebb baleset történt mindössze, ráesett a SkyBarban egy földön álló lámpára, és megvágta az arcát. De már szépen gyógyul.
A repülőzés is imádta, lesett az ablakból fel és leszállásnál is. Illetve kitalált egy saját jelet a repülőre. :)

Így költözünk...

A kép nem eléggé szemléletes, ennél sokkal durvább a helyzet. Romokban a akás, doboz-ruha-szemét halmok mindenütt. Pakolni képtelen vagyok Árminnal, mert mire egy dobozt összeraknék, hármat szétdobál... Katasztrófa az egész. Következő hét végére átköltözünk, kedden pedig dobozokból indulunk Bulgáriába...

Tegnap eladtuk a jurtát. Már nem a miénk. De úgy érzem már sikerült elengednem. Jön-megy minden. Délután a Völgyben vigasztalódtunk.

Rainbow

Korikocsi

Szuper jó most itt a Balatonon, reggel-este járunk le a strandra játszóterezni és fürdeni. Á is imádja. Közlekesési eszközünk a fékkel felszerelt babakocsi és a görkori. Klasszul eljutunk mindenhova. Már a piacon is jártunk múltkoron..

Balaton

Vissza az erdőszélre!

Úgy tűnik megvan az új albérletünk! Visszaköltözünk a Normafához! :) A gyerektábor bérházában fogunk lakni. Kellett némi kompromisszumot kötni a dolog érdekében, ugyanis a lakás erkélyestül 36nm. Meglátjuk majd hogy férünk el, végülis megszokás kérdése lesz csak talán. Csak hozzászoktunk a nagy térhez, cserébe itt lesz nagy tér kint, az erdőben! Illetve nagyon olcsón használhatjuk az uszodát is a parkban. Ma írunk szerződést, és lehetséges hogy jövő héten már költözünk is. Már elkezdem pakolni. Sok cuccunkat teljesen átválogatjuk, és csinálunk egy börzét valamelyik nap. Izgalmas az egész...

Változások

Már régóta akartam írni, de a lustaság nem engedte.

Egyrészt akartam írni, hogy Ármin visszajelel! Először a mongol lovat mutatta, majd a pillangót, aztán a halat. Ma úgy látom alakul a még is. A legjobb, hogy mindezt orosz szavakra teszi. :) Aztán már.vagy két hete összerakja a montessori tornyot. A mozgása fantasztikusan ügyes, ma a kanapén ugrálva gurgulázott magának. Felmászik szinte bárhová, és a legaranyosabb mikor elfekszik és megpihen valahol. Nagyon szociális, úgy veszem észre egyre kevésbé kellek neki állandóan. Lassan talán rá merném bízni például a nővéremre. :)

A másik dolog ami miatt még akartam írni, az pedig a sok változás. Olyan mintha újrakezdenénk kicsit mindent. Tisztulunk, letesszük a felesleges dolgainkat. Néhány esemény mellett jött a hír, hogy el kell költöznünk albérletünkből. Másnap találtunk is egy szimpatikus lakást, amit a hétvége folyamán kibéreltek. Mikor a költözésről hírt kaptunk, utána kaptam egy hívást nagymamámtól, hogy jobban is érezetné magát. Mindeközben pedig meghirdettük eladásra a jurtánkat... Egyre gyorsabban forgunk a spirálban, olyan az egész, mint egy víznyelő. Sodor körbe, egyre mélyebbre, majd elragad a mélybe. De aztán a túloldalon felbukkanunk, s egy új élet kezdődik majd...

Kétnyelvű?

Mióta Ármin szavakat mond, igyekszem egyre többet oroszul beszélni hozzá. És olyan jó látni, hogy van gyümölcse! Jópár szó van, amit határozottan ért mindkét nyelven, ilyen az autó, orr, labda, telefon. Viszont attól tartok hogy nem fog oroszul megszólalni. Az hogy én beszélek csak hozzá, és én sem kizárólag egy nyelven, félek hogy nem elég.

Egyébként pedig gyorsan ügyesedik, már labdázik, telefonnal "ájjjááá"-val halózik, mondja hogy "óóó" és mutatja az orrot, már nemcsak ki, hanem be is pakol. :D És múlt héten megtanult csúszdázni, illetve a rugós játékokon is hajtja magát. Egyre többet járunk játszótérre - pedig sose gondoltam volna...

Igazi gyerek

Nincs már négykézlábazó babám, egy igazi szaladgáló gyerekem lett. Minden érdekli, mindent megfog, szétszed, megvizsgál, és már szuperül tud felmászni szinte bárhova. Tegnap például a zongorára a mellé állított fellépő segítségével. Lassan nincs akadály. Imádja a vizet, a teraszra állított kismedencébe annyiszor fürdött meg, ahányszor meglátta. :) Annak ellenére hogy egész nagy már, látom és érzem az igényét a testkontaktusra. Nyűgösebb a napja, ha nem hordozom. Illetve akkor kézben kell hordozzam, ami nem jó cserealap a gerincemnek. És már egy jóideje úgy vagyok vele, hogy mikor alszik, nagyon tud hiányozni!

Circo Soluna

A héten babazsúron voltunk Aszódon, 6anyuka 6gyerekkel. Szép időnk volt, Ármin négyszer fürdött meg a medencében, alig győztem szárítani a ruháit. Az is kiderült a nap végére hogy még mindig nem vagyok elég szociális.

Aztán egy hirtelen keletkezett indíttatásból, pénteken ellátogattunk Kincsesbányára, mert megtudtuk, hogy ott állomásozik a Cirko Soluna, azaz a NapHold Cirkusz. Főztem egy nagy adag zöldséges bulgurt, sütöttünk mellé palacsintát, összeszedtük a sátorfánkat és kocsiba ültünk. Épp odaértünk az előadásra. Ármin fél órán át ült az ölemben egy moccanás nélkül, és bámulta az előadást! Utána is figyelt, csak már ülve nem volt elég kényelmes. :) Érdekes volt a műsor, tetszett az egyszerűség. Semmi nagy felhajtás, a mondanivaló a lényeg. A család apukából, anyukából változó számú gyerekből (már ami az előadásokat illeti), nyolc lóból, kutyából, macskából, kacsából, számtalan baromfiból, nyúlból és tengerimalacból áll. Mikor vége lett az előadásnak, megkérdeztük Petrát, az anyukát, hogy maradhatunk-e éjszakára. Szívesen láttak, nagyon vendégszeretőek. Felvertük hát a sátrunkat a többi mellé - Fjosok, a legkisebb fiú szülinapja lesz vasárnap, így sok a vendég Németországból és Olaszországból. Vacsoráztunk közösen, beszélgettünk, elaltattam Ármint a sátorban miután itt is belemászott egy vizes dézsába. Egy órán belül elért minket a készülődő vihar. De a sátor kiállta a próbát, bár néha az arcomat simogatta az oldala, annyira bedőlt a széllökésekben. Félelmetes volt kicsit, nem aludtam mélyen. Közelről tapasztalhattuk - újra - egy vihar erejét. Reggel igen hűvös lett, és mivel nem pakoltam meleg ruhákat, sőt Ármin nadrágja meg sem száradt, így összepakoltunk. Pedig vendéglátóink marasztalta, és mi is szívesen maradtunk volna vasárnapig. De nem baj, reményeink szerint két hét múlva újra felkeressük őket, és 3napra csatlakozunk!

Előkerül a bili

Hónapok óta először sikerült funkciójának megfelelően használnunk a bilit! Ma félpucédan hagytam Ármint egy pisi után, aztán az első erőlködő hang után bilire tettem, s láss csodát, újra bilibe kakilt! Azt se tudom mikor volt ilyen utoljára. Pedig eleinte ez volt természetes. Na nem baj, örülök!

JurtaParty

Most hétvégén tartottuk Ármin és Laca szülinapját, illetve állítottuk fel a jurtát. Elég nagyra sikerült a buli, a maximális létszám valahol 40 fő körül lehetett. Az eloszlás nem volt egészen jó, hisz konstans ennyi főre számoltunk, aztán volt aki nem jött, volt aki előbb ment. Illetve ennyi ember igényét nehéz összehangolni, nyilvánvaló hogy mindenkinek segítenie kell, hogy működjön a dolog. Kifáradtunk energiailag, türelmileg és anyagilag is. A két szülinapos is meg lett gyötörve rendesen. A gondom csak annyi, hogy nem tudtuk jól érezni magunkat mert állandóan dolgozni kellett, azon aggódtunk, hogy vajon minden elég jó-e, másoktól pedig nem kaptuk meg azt a visszajelzést, hogy erőfeszítéseinkkel egyenlő mértékben jól érezték volna magukat. Hulla fáradtak vagyunk, most nekünk ez a hét lesz a pihenés. A konklúziónk sajnos az, hogy nem rendezünk több ilyen méretű összejövetelt. Maradunk a pici 5-6 fős beszélgetős buliknál. De a jurta áll, és két hét múlva lemegyünk hármasban! :)

Egy éves státusz

Magam készítettem, mivel nem járunk védőnőhöz. :)
Magasság: 76cm
Fejkörfogat: 46cm
Súly: 10,5kg

Simán feláll kapaszkodó nélkül, már egész messze eltotyog kétlábon, csak úgy magát szórakoztatja vele. :) Már nemcsak kipakol, hanem be is pakol, például a mosógépbe, és segít teregetni. Adogatja a ruhákat. Imádja a vizet, a homokozót, figyeli a nagyobb gyerekeket és sokat tanul tőlük. Az EC sajnos egyáltalán nem működik, kifeszíti magát, ha próbálkozom. Majdnem mindent megeszik, tejet és cukrot nem kap tán egyedül.

Ármin első születésnapja

Eltelt egy év

Egy évvel ezelőtt, még nem ébredt mellettem ez a picike lény.Egy évvel ezelőtt ilyenkor még nem is sejtettem, hogy az, aki a pocakomban lakott 38 hete, estére már a karjaimban lesz. Még annál a gondolatnál tartottam, hogy másnap államvizsgázom, és megpróbáltam megírni a a mongol nyelvű összefoglalómat. De nem álltam már neki, nem tudtam, mert már egészen másra készültem tudatalatt. Dél körül átjött Zozó, hogy használhassa az internetet, már rá sem igazán figyeltem. Aztán gyanúsan ritmusban érkeztek az icipici hullámok. Elindultam a város túlfelébe a 38. heti ultrahangra. A buszon mélyen magamból figyeltem az embereket, a világot, egészen tisztán láttam mindent. Ott voltam. Egy pillanatra még el is szórakoztattam magam a gondolattal, hogy én épp vajúdok, a sok ember körülöttem pedig még csak nem is sejti. Egyedül a Dunáról visszverődő fénysugarak tudták. A kórházba - ejj de nem szeretem ezt a szót.- érve már bizonyos voltam egy elindult és kialakult rendszerben. Utoljára lestük meg Ármint pocakon belül. Hazamentünk, hisz az orvos véleménye szerint csak jóslókat érezhettem. Letelepedtem a kanapéra az akkortájt imádott mentolos szőlőcukrommal. Újra átjött Zozó barátunk, és párommal felfúrták a picike függőágyat, és felállították a kiságyat. Jól esett más emberek jelenlétét, tevékenységét hallgatni belülről. Fokozatosan elcsendesedtem. Figyeltem, és hagytam folyni, szétáramlani testemben az érkező hullámokat. Papírra firkantottam a hullámok kezdetét, majd elmerültem bennük. Olyankor megszűnt minden körülöttem. Bizony fél nyolc táján szép egyenletes "ötpercesekkel" indultunk, előtte még néhány holmit összepakoltam, ruhát az evilágra érkezőnek. A városnézést kihagytam volna a a budapesti kátyús utakon, egy-egy bukkanót, egy-egy belémdöfött tőrnek éreztem. Megérkeztünk, a bejáratig meg kellett pihennem, majd beérve egy gyors vizsgálat: nyolc ujjnyi! A szülésznő is rendesen meglepődött. Hát gyorsan telefonált az orvosunknak. Addig ctg - bár nem kellett feküdnöm, gyötrelmesen kényelmetlen volt a szék, és bár direkt nem néztem rá a monitoron kirajzolódó hullámokra, a baba szívhangjának visszajelzése sokkal jobban tudatosította a testemben zajló erőket, és ez növelte fájdalomórzetemet. Közben érkezett meg doktorunk, aki szelíden kért elnézést, nekem volt igazam, hogy ez a baba ma elindult. Készen állt a fürdőkád, és amint beletelepedtem, megszűnt a kinti világ. Már nem figyeltem semmi másra, csak befelé. Párom maradt csak bent a szobában, csendben gubbasztott a kád szélénél. Nem esett jól a beszéd és az érintés. "Egyedül" volt jó. A hullámok között nem ezen a földön jártam, repültem valahol magasan. Aztán mikor érkezett, mintha a lábamnál fogva citáltak volna vissza a testembe hatalmas erők. Nem álltam ellen. Hagytam hogy történjen. A végén újra könnyeden a magasba emelkedtem. Így játszottunk. Aztán megváltozott a játékszabály, éreztem, hogy egy másik szakasz következik. Párom behívta a szülésznőt és a doktort. Utóbbi letelepedett a valahol a perifériámon kívül, s végig ott maradt. A szülésznő figyelte aktívan az eseményeket. Ritkultak és rövidültek a hullámok, de tudtam, hogy így a jó. Visszatértem a földre, és tisztán, élesen láttam és értettem mindent. Beszélgettünk is, mert jólesett. Még egy mongol vajúdás körüli szokást is elmeséltem a "közönségnek". A baba kilélegzésénél nem voltam elég határozott, pedig a testem egyértelműen jelezte, hogy nincs szükség erőből történő rásegítésre. Nem is esett egybe a hozzánk érkező hullámok jellegével. Hosszú ideig tartott az utolsó felvonás, de nem éreztem hogy fájt volna, könnyebb volt kifejezetten, a víz sok terhet levett, és csillapított. Lassan érkezett, de talán tudta, hogy így nem sebez meg. Egyáltalán! Bölcs a természet! Kivártunk, s megérkezett tíz óra tíz perckor. Vízből vízbe, majd pár karcsapás után egyenesen a karjaimba. Hihetetlen csoda! Csak mosolyogtam, s érzékszerveim nem győztek betelni. Nem voltam fáradt a legkisebb mértékben sem! Ott azonnal újra tudtam volna csinálni az egészet az elejétől! Tele voltam energiával! Kis idő után átköltöztünk a franciaágyra. Zavartalanul csodáltuk egymást. Elkezdtük, és azóta is folyamatosan tanuljuk a másikat...

Piknik

Tegnap utólag ünnepeltük Ármin egy barátjának első szülinapját a Kopaszi gáton. Sokan voltunk, sok kajával, amiről a gyerek egész nap nem szállt le, így konyhamalacként követtem folyamatosan. Hazafele már jött is a hasfájás...

Városban ciki

Ma Ármin kapaszkodás nélkül felállt. :) Még nem mindig sikeredik igazán jól, de nagyon igyekszik, sokat gyakorol.
Délután a Tabán tetején játszótereztünk, mikor a gyerekek észrevettek egy kutat. Azonnal indult a játék az alatta felgyűlt vízben. Hagytuk... a végeredmény két nem városba valóan sáros, csuron víz gyerek lett. Pucérra vetkőztetés, vacogás, közszemérem sértés, pelenka csere, nadrág nélküli hazaérkezés lett a vége. Jó buli volt, de nem egy városban...

Critical moms avagy Ármin híres lett... :)

http://rtlklub.hu/video/127879

(Béna a net, nem tudok linkelni... >:( )

Száguld

Ármin a szülinapi hétvége után Ábeltmutánozva prógálkozott kétlábúskodni. Még a fenekét is égnek emelte héha, mintha szeretne felállni. Aztán ez abbamaradt. Tegnap Zsombor barátja viszont elindult, s reggel Ármin is újrakezdte a próbalépéseket. Ma megtett vagy 10 lépést! Szóval lassan visszafordíthatatlanul elindul... jajjj... :)

24

Tegnap volt a szülinapom... :)

Hííítá

Szóval ott tartunk, hogy Ármin kezdi ízlelgetni a szavakat. S nem a cici lett az első szava, hanem az hogy "hííítá". Azaz hinta! :) Mindez olyanformán buggyant elő a szájából, hogy közben lóbálta a függőágyat. Jézusom nemsokára beszélni is fog...
Illetve hatalmas örömujjongásokkal kísértük azt is, mikor tegnap végre valahára megtanult lemászni a kanapéról! Hurrá! :)

Kedvenc képeim...

..annak örömére, hogy tudok képeket feltölteni telefonról. :)