Circo Soluna

A héten babazsúron voltunk Aszódon, 6anyuka 6gyerekkel. Szép időnk volt, Ármin négyszer fürdött meg a medencében, alig győztem szárítani a ruháit. Az is kiderült a nap végére hogy még mindig nem vagyok elég szociális.

Aztán egy hirtelen keletkezett indíttatásból, pénteken ellátogattunk Kincsesbányára, mert megtudtuk, hogy ott állomásozik a Cirko Soluna, azaz a NapHold Cirkusz. Főztem egy nagy adag zöldséges bulgurt, sütöttünk mellé palacsintát, összeszedtük a sátorfánkat és kocsiba ültünk. Épp odaértünk az előadásra. Ármin fél órán át ült az ölemben egy moccanás nélkül, és bámulta az előadást! Utána is figyelt, csak már ülve nem volt elég kényelmes. :) Érdekes volt a műsor, tetszett az egyszerűség. Semmi nagy felhajtás, a mondanivaló a lényeg. A család apukából, anyukából változó számú gyerekből (már ami az előadásokat illeti), nyolc lóból, kutyából, macskából, kacsából, számtalan baromfiból, nyúlból és tengerimalacból áll. Mikor vége lett az előadásnak, megkérdeztük Petrát, az anyukát, hogy maradhatunk-e éjszakára. Szívesen láttak, nagyon vendégszeretőek. Felvertük hát a sátrunkat a többi mellé - Fjosok, a legkisebb fiú szülinapja lesz vasárnap, így sok a vendég Németországból és Olaszországból. Vacsoráztunk közösen, beszélgettünk, elaltattam Ármint a sátorban miután itt is belemászott egy vizes dézsába. Egy órán belül elért minket a készülődő vihar. De a sátor kiállta a próbát, bár néha az arcomat simogatta az oldala, annyira bedőlt a széllökésekben. Félelmetes volt kicsit, nem aludtam mélyen. Közelről tapasztalhattuk - újra - egy vihar erejét. Reggel igen hűvös lett, és mivel nem pakoltam meleg ruhákat, sőt Ármin nadrágja meg sem száradt, így összepakoltunk. Pedig vendéglátóink marasztalta, és mi is szívesen maradtunk volna vasárnapig. De nem baj, reményeink szerint két hét múlva újra felkeressük őket, és 3napra csatlakozunk!